Zoey feltápászkodott a földről és a szakadékhoz futott, lenézett a mélységbe. Ott két alaknak kellett volna hevernie: Drennek és a Kék lovagnak. De helyettük Mark körvonalai rajzolódtak ki. Aztán vki megfogta Zoey vállát és egy határozott mozdulattal meglökte… a lány még éppen vethetett egy pillantást támadójára, Drenre, majd kezdte húzni a gravitáció… Mark felé, a szakadékba…

A lány macska ösztöneinek köszönhetően talpra érkezett. Gyorsan odafutott szerelméhez, de hirtelen megtorpant, ugyanis kedvese teste elkezdett kékesen ragyogni, felvéve a Kékség alakját, aztán visszaváltozott Markká. Majd ismét átváltozott, de ekkor Kék lovaggá. Dren Zoey mögé teleportált, hogy közelebbről szemügyre vegye az eseményeket és mivel ő nagyobb információval rendelkezett e téren mint Zoey, ezért hamar rájött, hogy a Kékség, a Kék lovag és Mark egy és ugyanaz a személy.

-Mark?- nézett Zoey a Kékségre. Az felállt ugyanis elnyerte végső alakját. Ránézett Drenre, majd Zoeyra… gúnyosan elmosolyodott… Dren meghajolt főnöke előtt. Ichigo viszont kezébe vette azt a nyakpántot amit még az iskola udvarán Marktól kapott… attól akibe beleszeretett, aki megpróbálta mindennel amivel csak tudta megvédeni a földet… Nem tudta elképzelni, hogy a Kékség: Mark, az ellensége… Miközben ezek a gondolatok futottak át a fején, elindult a gonoszak vezére felé és odanyújtotta neki a nyakláncot. Az keményen a lány szemébe nézett és egy határozott mozdulattal kilökte a lány kis kezei közül az ajándékot. Zoey a földre rogyott… Ez nem az a fiú akibe beleszeretett! Ichigo szemét esőfelhők lepték el… ott ült a földön megtörten.

-Dren, segíts a társaidnak!- adta ki az utasítást a Kékség. Az űrmanó el teleportált…Mark új alakja leguggolt Zoey elé és állát megfogva felemelte fejét, hogy belenézhessen a lány szomorú szemébe… majd átölelte.

-Zoey szeretlek- hagyták el a Kékség ajkait ezek a szavak. A lány megdermedt…

-„Mi ez? Miért csinálja ezt? Az előbb még durva volt… Nem értem! És én mit csináljak?”- kavarogtak a gondolatok Zoey fejében. A lány arra eszmélt fel, hogy azt érzi mintha vmi nyomná a nyakát és nem kap levegőt, hiába lélegzik…